A MAGYAR KRIMINOLÓGIAI TÁRSASÁGA
KÖZGYŰLÉSI BESZÁMOLÓI


BESZÁMOLÓ

A Magyar Kriminológiai Társaság 1992-98. között
végzett tevékenységéről


I. Szervezeti és anyagi kérdések

A Magyar Kriminológiai Társaság 1983-ban alakult. A Társaság a kriminológia, a viktimológia és minden más, a bűnözéssel, a bűnmegelőzéssel összefüggő tudományterület, továbbá a büntető jogpolitika elméleti és gyakorlati kérdései iránt érdeklődő szakemberek társadalmi egyesülése, amelynek célja a kriminológia fejlődésének előmozdítása, eredményeinek széles körben történő ismertetése, hasznosítása, illetve ennek kezdeményezése, valamint a különböző országok említett körbe tartozó szakemberei együttműködéséhez való hozzájárulás.

A Magyar Kriminológiai Társaság legutóbbi tisztújító Közgyűlését 1992. májusában tartotta. Az akkor megválasztott Igazgató Tanács 1994. május 13-án és 1996. június 7-én időközi beszámoló közgyűlésen adott számot Társaság és az Igazgató Tanács tevékenységéről. Az 1992-98 éveket felölelő beszámolási időszakban az időközi beszámoló közgyűléseken kívül 1995. május 19-én került sor rendkívüli közgyűlés megtartására a Viski László Emlékérem ünnepélyes átadása alkalmából, és ugyanezen közgyűlés módosította a tagsági díj mértékét. Az azt követő rendkívüli közgyűlés megtartására 1997. április 11-én került sor, amelyen az 1996. évi CXXVI. törvény előírásainak megfelelően módosítottuk a Társaság Alapszabályát, alapszabályszerűen is megerősítve az eddig folytatott gyakorlatot, miszerint a Társaság pártoktól független társadalmi szervezet. Ekkor egészült ki az alapszabály a bírósági bejegyzési sorszámmal, illetve ekkortól tartalmazza az alapszabály 1. §-a a Társaság adóazonosító számát is.

A Társaság egyéni (ezen belül tagdíjat is fizető) tagjainak száma az alábbiak szerint alakult a beszámolási időszakban:

Év
Taglétszám
Tagdíjfizetők száma
Táblázat

A taglétszám fenti táblázatból kitűnő változása több okra is visszavezethető:
Ahogy a Társaság egyre szélesebb körökben vált ismertté, úgy növekedett azoknak a száma, akik a Társaság tagjaivá kívántak válni, és a belépési nyilatkozatot is kitöltötték. Ez tehát a Társaság szakmai tevékenységének színvonalát jelzi, a gyakorlati tapasztalatok szerint ugyanis a belépők számát jelentősen meghatározta egy-egy regionális szervezet megalakulása és aktivitása is. Különösen a Szolnokon megrendezett I. Országos Kriminológiai Vándorgyűlés óta tapasztalható, hogy a Társaság tagjai sorába lépnek a büntető igazságszolgáltatás határterületein dolgozó szakemberek is, s egyre gyakoribb, hogy főiskolai vagy egyetemi hallgatók, illetve a non-profit szférában dolgozó szakemberek is érdeklődnek a Társaság tevékenysége iránt. Nagy örömünkre szolgál az is, hogy az elmúlt évek tapasztalatai szerint a nyugdíjba vonuló szakemberek továbbra is aktív tagjai maradnak Társaságunknak.
Az 1997-98 közötti taglétszám csökkenés viszont azt jelzi, hogy bár sokan kitöltötték a Társaság belépési nyilatkozatát, e belépési szándék kifejezését nem követte a tagsági díj befizetése, s egyre nagyobb arányúvá vált a tagdíjfizetéssel elmaradó tagok száma. A Társaság Igazgató Tanácsának döntése értelmében 1997. őszén a titkár felszólító levelet küldött azoknak a tagoknak, akik a megelőző két év valamelyikében - vagy hosszabb idő óta - nem fizettek tagsági díjat, kérve, hogy a tagdíjfizetési kötelezettségüknek tegyenek eleget, ellenkező esetben az MKT Alapszabályának 9.§. 2. pontja értelmében tagsági viszonyuk 1997. december 31. napjával a tagnyilvántartásból való törléssel megszűnik. E felszólítás hatására megerősödött a tagdíjfizetési fegyelem, s a felhívásra nem reagáló 92 főt az Igazgató Tanács törölte a tagok sorából.
Az egyéni tagsági díj 1995. évig 500.- Ft (nyugdíjasoknak, diákoknak 300.- Ft) volt, 1996. január 1-jétől 1000.-illetve 500.- Ft.

Az 1992. évi beszámoló közgyűlés idején a az egyéni tagok közül 165 budapesti és 131 nem budapesti lakos volt. 1998. januárjában a 325 egyéni tag régió szerinti megoszlása az alábbi:


Budapest
179 fő
Szabolcs/Hajdú/Szolnok megyék
44 fő
Bács/Csongrád/Békés megyék
28 fő
Pest/Nógrád/Heves/Borsod megyék
27 fő
Veszprém/Fejér/Komárom/Vas/Győr megyék
18 fő (*)
Zala/Somogy/Tolna/Baranya megyék
29 fő

(*) Az Észak-dunántúli Regionális Szekció adatnyilvántartása szerint a taglétszámuk kb. 60 fő

A Társaság tagjainak a foglalkoztató intézmények szerinti megoszlása 1998. márciusában:


Táblázat


A Társaság szakmai tevékenységét a beszámolási időszakban jelentősen segítette pártoló tagjaink támogatása. Pártoló tagjaink a Legfőbb Ügyészség, a Legfelsőbb Bíróság, az Igazságügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Művelődésügyi Minisztérium, a Népjóléti Minisztérium, az IM BVOP, az ORFK, az Országos Ügyvédi Tanács és a Budapesti Ügyvédi Kamara. Az elmúlt hat évben lett pártoló tagja a Társaságnak a Szerencsejáték Felügyelet. A Magyar Tudományos Akadémia a beszámolási időszakban is jelentős támogatást nyújtott a szervezetnek, az elmúlt években évenként 160.000.- Ft-tal segítette a Társaság működését.

A Társaság szakmai teljesítményéhez az Eötvös Lóránd Tudományegyetem is hozzájárult azzal, hogy a tudományos ülések és az Igazgató tanácsi ülések megtartásához ellenszolgáltatás nélkül folyamatosan helyiséget biztosított. Ez a helyzet azonban ebben az évben megváltozik, s a helyiségeket csak térítés ellenében bocsátja a továbbiakban a Társaság rendelkezésére.

A beszámolási időszakban történt meg első ízben, hogy nem kollektív tagtól, illetve nem pályázat útján jutott anyagi támogatáshoz a Társaság, ugyanis a Bárándy és Társa Ügyvédi Iroda 75.000.- Ft-tal támogatta szervezetünk szakmai tevékenységét.

A Társaság anyagi helyzetének javítására a beszámolási időszakban folyamatosan pályáztunk. A Társadalmi Összefogással a Bűnözés Ellen (TÖBE) Alapítványhoz benyújtott pályázatunkra 1995. évtől kezdődően minden évben jelentős anyagi támogatást kaptunk. A Parlament társadalmi szervezeteket támogató költségvetési forrására 1994. évtől kezdődően minden esztendőben pályázatot nyújtottunk be. Az első évben nem nyertünk támogatást, a következő években azonban évenként 100-200.000.- Ft anyagi támogatásban részesültünk.

A beszámolási időszak utolsó évében nyílt meg a lehetősége annak, hogy az adófizető polgárok jövedelemadójuk 1%-ával támogathatják szervezetünk működését. Az 1997. évben 131.000.- Ft anyagi támogatást kaptunk ebből a forrásból.

Az 1992-98 közötti éveket felölelő beszámolási időszakban jelentős szervezeti előrehaladást értünk meg. A Társaság kebelén belül működik szakmai szekcióként a Viktimológiai és a Büntetés-végrehajtási Szekció, valamint területi szervezetként a Dél-alföldi Regionális Szekció, a Tiszántúli Regionális Szekció, valamint az 1996-ban megalakult Észak-dunántúli Regionális Szekció, és Dél-dunántúli Regionális Szekció. Egy sikeres konferencia hatására 1997-ben megalakult az MKT harmadik szakmai szekciója a „Bírák az Alternatív Szankciókért” elnevezésű szekció.

E szervezeti fejlődés azonban új problémákkal is járt. Úgy tűnik, hogy sok esetben a területi szekciók munkája egy-egy személy, vagy szakembercsoport elkötelezettségére, önfeláldozó munkájára épül, s e személy vagy személyek távozásával a szervezet tevékenységének egésze veszélybe kerül. Hasonló jelenség volt tapasztalható a II. Országos Kriminológiai Vándorgyűlés megrendezését követően, ahol a többnapos rendezvény megszervezése aktívvá teszi a helyi szakembereket, de ennek lezajlása után nem marad elég energia a helyi szervezet működtetésére.

Különösen a korábban évekig igen aktívan és jól működő Dél-alföldi Regionális Szekció működésével kapcsolatban vannak az Igazgató Tanácsnak aggályai, melynek elnöke a Társaság elnökéhez eljuttatott levelében lemondott elnöki tisztéről. Ugyancsak problémás a Dél-dunántúli Regionális Szekció működése, amely életjelet a megalakulás óta nemigen mutat, s amelynek elnöke tisztségéről lemondó nyilatkozatát szintén eljuttatta az MKT elnökéhez. A Társaság Igazgató Tanácsa ennek megfelelően konstatálta a fenti két regionális szekció - remélhetőleg átmeneti - működésképtelenségét.

Szerencsére ellenkező tapasztalatokat is szerezhetett az Igazgató Tanács a Tiszántúli Regionális Szekció működésével kapcsolatosan, amely nemcsak az I. Vándorgyűlést megelőzően, de azóta is töretlen energiával szervezi az ország dél-keleti megyéiben a szakmai programokat.

Az Igazgató Tanács az MKT szakmai és területi szervezeteit anyagilag is segíteni próbálta akkor, amikor 1997. évtől kezdődően évenként és szervezetenként 25.000.- Ft-ot állított be a költségvetésbe a helyi szervezetek támogatására.

II. Szakmai és tudományos tevékenység

Az elmúlt évtizedben a Magyar Kriminológiai Társaság tudományos munkássága, kiadványai, tudomány-szervezői tevékenysége meghatározó szerepet játszottak a büntetőpolitikai szakma életében. Az 1992-98. éveket felölelő beszámolási időszakban összesen 35 tudományos ülést tartottunk, amelyeken a bűnügyi szakembereket leginkább foglalkoztató aktuális kérdések, problémák megvitatását tűztük ki célul. Az egyes témák kiválasztásánál törekedtünk arra, hogy a legújabb tudományos eredményeket közkinccsé tegyük, de arra is, hogy fórumot biztosítsunk minden olyan büntető jogpolitikai kérdés megvitatására, amely tagjaink érdeklődésére számot tarthat. A tudományos üléseken 30-150 személy vett részt, s alkalmanként az előadásokat élénk vita kísérte. A beszámolási időszakban megrendezett tudományos ülések témakörei az alábbiak voltak:

1992

• Kriminológiai irányzatok Európában,


• Jóvátétel, mint a konfliktusfeloldó büntető igazságszolgáltatás egyik formája,


• Bűnös célzatú robbanóanyag felhasználás.

1993

• A szerencsejáték társadalmi hatásai Magyarországon,


• A büntető eljárási jog reformja elé,


• A társadalmi-politikai változások és a bűnözés - a 21. század kihívása (XI. Nemzetközi Kriminológiai Kongresszus, 1993. Augusztus 22-27, Budapest),


• Munkáltatás a büntetés-végrehajtásban,


• A büntető igazságszolgáltatás hatékonyságának alapkérdései.

1994

• A szervezett bűnözés aktuális kérdései, a magyarországi szervezett bűnözés,


• Emberi jogok, emberi kötelezettségek és a bűnözés,


• A drogpolitika aktuális kérdései,


• Alkotmányos büntetőpolitika, bűnmegelőzés a család évében (I. Országos Kriminológiai Vándorgyűlés 1994. szeptember, Szolnok),


• A piacgazdaság kiépülése és a gazdasági bűnözés.

1995

• A szakértői bizonyítás a büntető ügyekben,


• A kriminálpolitika aktuális kérdései,


• A gyermekvédelem aktuális kérdései (műhelyvita),


• Időszerű kérdések a büntető igazságszolgáltatás köréből,


• A bűnözés ára (műhelyvita),


• Bűnözés és tömegkommunikáció,


• A regionális bűnmegelőzés lehetőségei és a Magyarországon alkalmazható megoldások (Szeged).

1996

• A büntetés-végrehajtás és az egyéb szabadságelvonások gyakorlata Magyarországon - az Európa Tanács Kínzás Ellenes Bizottságának vizsgálata tükrében,


• A rendőrség és a közvélemény,


• Gazdaság, fekete gazdaság, gazdasági szervezett bűnözés,


• Az alkotmányos büntetőjog és a kriminológia viszonya (Győr),


• A Be. kodifikáció,


• „A büntető eljárás modernizációja az európai jogharmonizáció és a növekvő bűnözés kettős szorításában” - (II. Országos Kriminológiai Vándorgyűlés, 1996. október 5-6. Szekszárd),


• A tanúvédelem,


• Prostitúció, emberkereskedelem.

1997

• Az országos bűnmegelőzési program,


• A bűnözési félelem,


• A bűnözés és a deviáns viselkedési formák a Magyar Honvédségben,


• A fehérgalléros bűnözés,


• Az erőszakos bűnözés egyes kérdései.

1998

• A „Kriminológiai ismeretek - Bűnözés - Bűnözéskontroll c. új kriminológia tankönyv szakmai vitája (műhelyvita),


• Magyarország és az Európai Unión belüli együttműködés,


• Áldozat-orientált kriminálpolitika.

Az Igazgató Tanács több jelzést is kapott a tudományos ülések időpontjával kapcsolatosan. A vidéken élő kollegák közül többen is kérték, hogy a tudományos ülések péntek délután helyett kezdődjenek 11 órakor, mert a késői időpont miatt lehetetlen a fővárosból hazajutni az ülés után. Tanterem hiánya miatt ennek a kérésnek még nem tudtunk eleget tenni.

Az MKT Igazgató Tanácsa által meghirdetett tudományos rendezvények mellett szakmai és területi szervezeteink önállóan is tartottak tudományos rendezvényeket a beszámolási időszakban. Az elmúlt évben például a Viktimológiai Szekció tagjai vitatták meg az 1997. augusztusában megrendezett Nemzetközi Viktimológiai Szimpózium eredményeit, az Észak-Dunántúli Regionális Szekció tartott nemzetközi konferenciát a közlekedési bűnözés témakörében, illetve a Tiszántúli Regionális Szervezetünk rendezett szakmai ülést „Devianciák és drog a családban, a pedagógus lehetőségei a drogmegelőzésben” címmel, illetve a bűnmegelőzés témakörében.

Az 1992-98 évi beszámolási időszak alatt Budapesten került megrendezésre a XI. Nemzetközi Kriminológiai Kongresszus. A helyi vendéglátói szervezési feladatokat az MKT Igazgató Tanácsa mellett működő Operatív Bizottság látta el. Az 1993. augusztus 22-27. között megrendezett világkonferenciára 57 országból több mint 1100 résztvevő érkezett. A Kongresszuson 388 magyar szakember vett részt, közülük kétszáznál több személy helyett az illetékes főhatóság fizette be a részvételi díjat. A többiek egy része a szervezőmunkában való részvétel alapján lehetett a konferencia programjainak részese. A résztvevők tizenkét plenáris és 174 szekcióülésen, kerekasztal megbeszéléseken vitatták meg a bűnözés, a büntetőpolitika és a bűnözés kezelésének aktuális problémáit. A 25 fős hazai szervező bizottság munkájának eredményeként mód volt arra is, hogy a külföldi résztvevők 16 helyszínen ismerkedjenek meg a hazai kutatások eredményeivel, illetve a büntetőpolitikai reformtörekvésekkel.

A beszámolási időszak alatt hagyományteremtő vállalkozásba fogtunk az Országos Kriminológiai Vándorgyűlések sorozatának kétévenként történő meghirdetésével. Az I. Országos Kriminológiai Vándorgyűlés a „Alkotmányos büntetőpolitika, bűnmegelőzés a család évében” címmel 1994. szeptember 29.-október 1. között Szolnokon került megrendezésre, amelyben a szervezés oroszlánrészét a MKT Tiszántúli Regionális Szervezete vállalta magára. A Vándorgyűlés plenáris előadói között szerepelt Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, Kuncze Gábor belügyminiszter, valamint Vastagh Pál igazságügyi miniszter. A meghirdetett két szekció témája (1. szekció: Büntetőpolitika, bűnmegelőzés, bűnüldözés, igazságszolgáltatás; 2. szekció: Szociálpolitika, családpolitika, iskolapolitika a bűnmegelőzés szempontjából) felkeltette a szakemberek érdeklődését, s a Vándorgyűlésnek 180 regisztrált résztvevője és további 40-50 helyi hallgatója volt az elméleti és gyakorlati szakemberek köréből. A nagysikerű szakmai rendezvény a tapasztalatok szerint kiváló alkalmat teremtett arra, hogy a különböző szakmák könnyebben kommunikáljanak egymással, s a legszélesebb értelemben vett szakmán belül született meg a konszenzus a bűnmegelőzés fontosságáról.

1996. október 5-6-án Szekszárdon került megrendezésre a II. Országos Kriminológiai Vándorgyűlés, "A büntető eljárás modernizációja az európai jogharmonizáció és a növekvő bűnözés kettős szorításában" címmel. A kétnapos Vándorgyűlés 143 regisztrált résztvevőt és számos helyi hallgatót vonzott Tolna megye székhelyére. A plenáris üléseken Szabó András, alkotmánybíró, a Társaság elnöke, Szabó Győző, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese, Bárd Károly, helyettes államtitkár, Bócz Endre, fővárosi főügyész, Bárándy Péter, a Budapesti Ügyvédi Kamara főtitkára és Berta Attila, Tolna és Fejér megye rendőrfőkapitánya tartott előadás. Az első nap délutánján három szekcióban folyt igen élénk vita a büntetőpolitika aktuális kérdéseiről: 1. Szekció: Büntetőjog - Egyéni szabadságjogok - Közösségi érdek; 2. Szekció: Viktimológia és jogharmonizáció; 3. Szekció: A büntetések és az intézkedések végrehajtása Magyarországon - Európában. A szekciók vitavezetői a másnapi plenáris ülésen számoltak be a szekciók munkájáról. A Vándorgyűlés második napjának délutánján megalakult a Magyar Kriminológiai Társaság negyedik területi egysége, a Dél-dunántúli Regionális Szervezet.

A Társaság a beszámolási időszakban is folytatta több mint egy évtizedes gyakorlatát, a tudományos ülések anyagának közreadását a Kriminológiai Közleményekben. E kiadványsorozat, megjelenése óta az egyik legtöbbet hivatkozott forrássá vált a bűnügyi tudományoknak. A Kriminológiai Közlemények továbbra is térítésmentesen áll tagságunk rendelkezésére, de mindig annyit állítunk elő, hogy a szakkönyvtárak is kaphassanak belőle. A Kriminológiai Közlemények szerkesztésekor évek óta folytatjuk azt a gyakorlatot, hogy a tudományos üléseken elhangzott előadások mellett, a szakmai közvélemény érdeklődésére számottartó tanulmányokat is publikálunk e kötetekben. E megfontolásból közöltük például az 55.sz. kötetben Nils Christie (az oslói egyetem professzora) ‘Bűnözés-kontroll Európában és Észak-Amerikában’ c. tanulmányát. A beszámolási időszakban az alábbi kiadványokat jelentette meg az MKT:

1. Kriminológiai Közlemények idegen nyelvű különkiadása: „Criminal Policy and the Rule of Law” /Studies in Criminal Law and Criminology/
2. Kriminológiai Közlemények 46.k.: Munkáltatás, képzés, szakképzés a büntetés-végrehajtás alatt és az utógondozás során; Az alternatív büntetési formák és a pártfogó felügyelet
3. Kriminológiai Közlemények 47. k.: A személygépkocsi-gyalogos elütéses balesetek elemzése; Kultúra - szubkultúra - társadalmi változások - bűnözés; A büntetőjogi kodifikáció kérdései
4. Kriminológiai Közlemények 48.k.: Jóvátétel - mint a konfliktusfeloldó igazságszolgáltatás egyik formája; A büntetőeljárási jog reformja elé; A szerencsejáték társadalmi hatásai Magyarországon
5. Kriminológiai Közlemények 49. k.: A büntetés-végrehajtási intézetekben folyó munkáltatás problémái; A büntető igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának alapkérdései; A szervezett bűnözés; Emberi jogok, emberi kötelezettségek és bűnözés; A kábítószerkérdés társadalompolitikája a rendszerváltás előtt és után
6. Kriminológiai Közlemények 50.k.: „Büntetőpolitika, bűnmegelőzés Hollandiában”
7. Kriminológiai Közlemények különkiadása: A társadalmi-politikai változások és a bűnözés - a 21. század kihívása (Válogatás a 11. Nemzetközi Kriminológiai Kongresszus előadásaiból
8. Kriminológiai Közlemények 51.k.: „A modern büntetőpolitika problémái Nagy-Britanniában”
9. A Kriminológiai Közlemények különkiadása (az MKT, az MKT Tiszántúli Regionális Szervezete és a J-N-Sz. Megyei Rendőr-főkapitányság közös kiadványa): „Alkotmányos büntetőpolitika, bűnmegelőzés a család évében” (Az I. Országos Kriminológiai Vándorgyűlés anyaga. Szolnok, 1994. szeptember 29. - október 1.
10. Kriminológiai Közlemények 52.k.: A piacgazdaság kiépülése és a gazdasági bűnözés; A szakértői bizonyítás a büntetőügyekben; Intézményi és jogi dilemmák a speciális gyermekvédelemben; A kriminálpolitika aktuális kérdései
11. Kriminológiai Közlemények 53.k. : A bűnözés ára; A tömegtájékoztatás és a bűnözés kapcsolata; A regionális bűnmegelőzés lehetőségei és a Magyarországon alkalmazható megoldások; A büntetés-végrehajtás és az egyéb szabadságelvonások gyakorlata Magyarországon - az Európa Tanács Kínzás Ellenes Bizottságának vizsgálata tükrében
12. Kriminológiai Közlemények 54.k.: A rendőrség és a közvélemény; A gazdaság, a fekete gazdaság, a gazdasági szervezett bűnözés és a korrupció; Bizonyítás a készülő büntetőeljárási kódexben; A tanúvédelemről
13. Kriminológiai Közlemények 55.k.: Prostitúció - Emberkereskedelem; Az Országos Bűnmegelőzési Program; A bűnözési félelem
14. Tanulmányok Szabó András 70. születésnapjára

Jelen beszámoló készítésének időszakában már nyomdában van a Kriminológiai Közlemények 56.sz. kötete és a Szekszárdon megrendezett II. Országos Kriminológiai Vándorgyűlés előadásait tartalmazó kötet. A Kriminológiai Közleményes előállításáért eddig kötetenként 50.000.- Ft-os árat fizettünk, azonban a nyomda az elmúlt évben jelezte, hogy 1997. évtől már csak 140.000.- Ft-ért tudja vállalni a kötetek előállítását annak ellenére, hogy a Váci Börtön és Fegyház a legegyszerűbb formában nyomtatja ki. A költségeket tovább növelték a Kriminológiai Közlemények különszámainak (a vándorgyűlési és a világkongresszusi kötetek) színes borítójával kapcsolatos kiadások, a kötetek ilyen formájú megkülönböztetése azonban - a visszajelzések szerint - elnyerte a tagság tetszését, ezért ettől a jövőben sem célszerű eltérni.

A beszámolási időszakban a Vámbéry Rusztem Emlékérem I. fokozatának kiadására nem került sor. Az Emlékérem II. fokozatát Kerezsi Klára és Lévai Miklós titkárok kapták a XI. Kriminológiai Világkongresszus megszervezésében kifejtett tevékenységükért.

A Magyar Kriminológiai Társaság 1994. május 13-án tartott közgyűlése Viski Lászlóról, az 1977-ben elhunyt kiváló magyar büntetőjogászról elnevezett emlékérmet alapított, amellyel a szakmában kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakemberek tevékenységét kívánta elismerni. Az Igazgató Tanács bizottság kiküldése után döntött a Viski László Emlékérem 1995. évi díjazottjairól. A jelentős szakmai teljesítmény elismerését jelentő emlékérmek átadására ünnepélyes keretek között a Társaság 1995. évi rendkívüli közgyűlésén került sor, amikor elsőként Bárd Károly és Erdei Árpád részesült a kitüntető elismerésben.

A Magyar Kriminológiai Társaság hagyományosan jó nemzetközi kapcsolatait jelentősen megerősítette az 1993. évben Budapesten megrendezésre került XI. Kriminológiai Világkongresszus. (A Kongresszus ugyan szerény anyagi pozitívummal zárt, ezt azonban felemésztette a Kriminológiai Közlemények kongresszusi különszáma.) Az MKT nemzetközi kapcsolatai jók, de nem szervezett együttműködésen alapulnak. E kapcsolatok fenntartására a beszámolási időszakban sem fordítottunk egyetlen fillért sem, a teljesedésbe ment külföldi tanulmányutak és együttműködések anyagi fedezetét mindig a meghívó fél fedezte. Az 1992-ben megrendezett angol-magyar büntetőpolitikai szemináriumot, illetve a három hivatásos pártfogó, egy ügyész, egy kutató és egy ügyvéd meghívását is a British Association for Central and Eastern Europe (BACEE) finanszírozta. Ugyancsak a BACEE támogatta az 1998. április 14-19 között Budapesten megrendezésre került brit-magyar büntetőpolitikai szimpóziumot, amely a fiatalkori bűnözés témakörével foglalkozott, s amelyen - magyar részről - az MKT szakemberei vettek részt. A Svéd Bűnmegelőzési Tanács meghívására 1992-ben két rendőr és két kutató tanulmányozta a svéd bűnmegelőzési rendszert. A Holland Igazságügyi Minisztérium hívta meg és fedezte hat magyar szakember tanulmányútját 1993. őszén, a holland bűnmegelőzési rendszer megismerésére. Így került sor a British Council kezdeményezésére 1994. évben három viktimológus, öt bíró, valamint öt elméleti szakember 2-2 hetes tanulmányútjára az Egyesült Királyságba, ahol a büntető igazságszolgáltatás rendszerével, a büntetőpolitika és a bíráskodás összefüggéseivel, valamint az angol büntetőpolitika újabb fejleményeivel ismerkedtek meg. E tanulmányutakról készült írásos beszámolókat a Kriminológiai Közleményekben tettük közzé.

Az MKT nemzetközi megítélése igen kedvező, amelyet - többek között - az is jelez, hogy a Nemzetközi Kriminológiai Társaság főtitkárhelyettese Társaságunk főtitkára Gönczöl Katalin, és 1995-ben a Nemzetközi Kriminológiai Társaság Tudományos Tanácsába választották Lévai Miklóst.

III. Az Igazgató Tanács működése

A Magyar Kriminológiai Társaság Igazgató Tanácsa a beszámolási időszakban is évente 4-5 alkalommal tartott ülést. Az Igazgató Tanács minden ülésére meghívta az Ellenőrző Bizottság elnökét és tagjait, valamint a szekciók és a területi regionális szervezetek elnökeit, illetve titkárait.
Az Igazgató Tanács a beszámolási időszak minden évében megtárgyalta a Társaság és a saját munkatervét, megvitatta és elfogadta az éves pénzügyi jelentést, a költségvetési tervezetet és minden, a Társaság működésével kapcsolatos érdemi és szervezeti kérdést. Ennek során rendszeresen beszámoltatta az egyes szakmai területekért felelős elnökhelyetteseket, valamint a szakmai és területi szervezetek vezetőit.

Az Igazgató Tanács a beszámolási időszakban folyamatosan készítette elő és szervezte a Társaság tudományos tevékenységét. A beszámolási időszak első harmadában a XI. Kriminológiai Kongresszus megszervezése, majd az azzal kapcsolatos elszámolás állt tevékenysége középpontjában. A „hétköznapok” eljövetelével az Igazgató Tanács - a korábbi években kialakult gyakorlatának megfelelően - a kebelén belül kialakított bizottság életrehívásával és működtetésével oldotta meg a munkatervében szereplő szakmai feladatokat. Ennek során szakmai segítséget nyújtott az MKT Tiszántúli Regionális Szekciójának az I. Kriminológiai Vándorgyűlés, valamint tagjai útján jelentős szakmai és szervezési segítséget nyújtott a II. Kriminológiai Vándorgyűlés megszervezéséhez.

A Társaság által szervezett tudományos tanácskozások nagyban hozzájárulnak a különböző területeken dolgozó tudományos érdeklődésű gyakorlati szakemberek, kriminológusok, szociológusok, pszichológusok, illetve az általuk képviselt intézmények közötti együttműködés szélesedéséhez. Az MKT Igazgató Tanácsa az alábbi szervezetekkel foglalta írásba az együttműködés lehetséges formáit: Belügyminisztérium, Országos Rendőr-főkapitányság, Rendészeti Kutató/Rendőrtiszti Főiskola, illetve Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és az IM Kutatásszervezési és Elemző Főosztálya. Sajátos együttműködés alakult ki az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézettel is, amely a Társaság által szervezett szakmai kerekasztal-beszélgetések számára rendszeresen helyet biztosít, illetve vállalta a készülő kriminológiai szakbibliográfia számítógépes adatbázisának befogadását. A Társaságot pártoló tagként támogató főhatóságokkal való kapcsolatot a korrekt és rendszeres együttműködés jellemezte. Az Igazgató Tanács felkérésére tudományos üléseinken előadóként üdvözölhettük a belügyminisztert, az igazságügyi minisztert, a legfőbb ügyészt, az országos rendőrfőkapitányt, valamint az igazságügyi minisztérium helyettes államtitkárát.

Az Igazgató Tanács, mint a TÖBE egyik alapítójának képviselője 1994. decemberi ülésére meghívta a Társadalmi Összefogással a Bűnözés Ellen (TÖBE) Alapítvány elnökét és titkárát, akik átfogó tájékoztatást adtak az Alapítvány működéséről. Az Igazgató Tanács, a Társaság titkárai és a Kuratóriumba delegált képviselői révén tanácsadással segítette a TÖBE Alapítvány Kuratóriumát az általa meghirdetett pályázatok szakmai céljainak meghatározásában és pályázati rendszerének kidolgozásában.

1997 őszén ugyancsak az Igazgató Tanács meghívására az Országos Bűnmegelőzési Tanács (OBmT) titkára adott tájékoztatást a Bűnmegelőzési Tanács működéséről. Az ülésen döntés született arról, hogy az Igazgató Tanács kész - tagjai útján - szakmai segítséget nyújtani az OBmT képviselőinek.

Az Igazgató Tanács a beszámolási időszakban foglalkozott a nem-kormányzati szervezetekkel (NGO) történő együttműködés lehetőségeivel, tovább kívánva erősíteni és fejleszteni az eddigi együttműködéseket. Ennek megfelelően a beszámolási időszakban több alkalommal is közös tudományos rendezvényt tartottunk a Magyar Jogász Egylettel.
Az MKT Igazgató Tanácsa a beszámolási időszakban határozott a kriminológia és határterületeinek hiánypótló szakirodalmi összeállítás elkészítéséről, a számítógépes adatbázison alapuló, de nyomtatott formában is publikálandó Kriminológiai Szakbibliográfia elkészítéséről. A bibliográfia tartalma az 1945-1997 között Magyarországon megjelent magyar nyelvű kriminológiai tárgyú publikációk, továbbá az egyetemi doktori, kandidátusi, akadémiai doktori értekezések, akadémiai székfoglalók és habilitációs értekezések, tekintet nélkül arra, hogy publikálták-e a művet. A szakmai előkészítő munka az Országgyűlési Könyvtár Jogi Szakirodalmi Osztálya közreműködésével folyamatosan zajlik, s az Igazgató Tanács által felkért szakmai szerkesztő bizottság dönt a bibliográfia összeállításával kapcsolatos valamennyi szakmai kérdésben, s a végső értékelést az Igazgató Tanács végzi el. 1997-ben készült el a kriminológiai szakbibliográfia tárgyszavait tartalmazó összeállítás, amelyet az Igazgató Tanács jóváhagyott.

A bűnügyi tudományok szakember utánpótlásának kérdései körében a Társaság Igazgató Tanácsa bizottságot küldött ki az egységes kriminológiai doktori képzés beindításával kapcsolatos lehetőségek feltárására. A kiküldött bizottság felvette a kapcsolatot a Magyar Akkreditációs Bizottsággal, s a beterjesztett anyagot az Igazgató Tanács megvitatta. Értékelése szerint a tudományos utánpótlás lehetőségeinek megerősítése érdekében szükség lenne a jogi karok kriminológiai Ph.D. képzésre irányuló akkreditációjának harmonizálására, mely feladatban való közreműködést az Igazgató Tanács fel is ajánlotta a hazai jogi karok tanszékvezetőinek.

A Társaság vezetősége több szervezetre kiterjedő kriminológiai-büntetőjogi eseménynaptár összeállításáról határozott a beszámolási időszak utolsó évében. Az előkészítő munkálatok során felvette a kapcsolatot az olyan szervezetekkel, amelyek a kriminológia vagy a büntető anyagi és eljárásjog területével kapcsolatos tudományos kérdéseket vitatnak meg.

A Társaság adminisztrációjának könnyebb áttekinthetősége érdekében 1995. évben elkészült, és 1996. január 1-je óta hatályos a MKT iratkezelési szabályzata, amelyet tájékoztatásként a Regionális Szervezeteknek is megküldött az Igazgató Tanács. Az Igazgató Tanács üléseiről készült emlékeztetőket a Társaság titkárai készítik el, s a főtitkár ellenjegyzi. Az Igazgató Tanács megbízására 1994. évben elkészült a XI. Kriminológiai Világkongresszus anyagának archiválása, valamint a társasági tagnyilvántartás számítógépes adatbázisának kialakítása és folyamatos karbantartása is. Észlelhető azonban, hogy tagjaink az adataikban történt változásról nem értesítik a Társaság titkárait, ezért nem csekély többletköltséget okoz a meghívók és küldemények nem megfelelő címre történő kipostázása.

IV. Gazdálkodás és anyagi helyzet

A Társaság működését az egyéni és pártoló tagsági díjakból (azaz intézményi támogatásokból) eredő bevételekből, valamint az elnyert pályázati támogatások révén biztosítja.

A Társaság anyagi helyzete a beszámolási időszakban az alábbiak szerint alakult:


1992.08.31.
Pénzkészlet: 220.437.- Ft (1992.01.01.)
Bevételek: 747.988.- Ft
Kiadások: 424.119.- Ft
Pénzkészlet: 544.306.- Ft (1992.08.31.)
1998. 01.01.
Nyitó egyenleg: 3.069.401.- Ft (1998.01.01.)
Terv. bevétel: 2.355.000.- Ft
Terv. kiadás: 3.472.000.- Ft
Várható egyenleg: 1.117.000.- Ft (1998.12.31.)


Az 1998. évi gazdálkodás bevételi oldalán szereplő összeg a tagdíj, kötetértékesítési és bankkamatból származó bevétel (össz.:700 eFt) és a pártoló tagsági díjakból, pályázatokból és egyéb támogatásokból várhatóan befolyó bevétel (1.655 eFt). A kiadási oldalon a Kriminológiai Közlemények kötetei (250 eFt), különkiadása (388 eFt) és a Kriminológiai Szakbibliográfia kiadásával járó költségek ( 950 eFt), a szekciók támogatása (175 eFt), a titkárok tiszteletdíja és az alkalmazottak személyi juttatásai (934 eFt), valamint a közterhek és a működési kiadások (775 eFt) szerepelnek.

1995. júniusában Gönczöl Katalin főtitkár lemondott fizetett főtitkári funkciójáról, s azóta ellenszolgáltatás nélkül látja el a Társaság főtitkári teendőit. Az általa, korábban kapott pénzösszeget fele-fele arányban a titkárok között osztotta szét az Igazgató Tanács, s módosította a főtitkár és a titkárok közötti munkamegosztást is. A titkárok egymás közti munkamegosztásának módosítására is sor került, amikor Lévai Miklós hosszabb tartamú külföldi tartózkodása idején 1996. január 1-jétől Domokos Andrea látja el az egyik titkár feladatkörét. A Társaság jelentős szakmai tevékenységét a szervezési, adminisztrációs és pénzügyes feladatokat ellátó részmunkaidőben foglalkoztatott 4 dolgozó (2 titkár, 1 pénzügyes, 1 adminisztrátor) segíti. A postaköltségek mérséklése érdekében vezette be az Igazgató Tanács azt a gyakorlatot, hogy a kiadványokat a tudományos üléseken, átvételi elismervény ellenében kapják meg tagjaink. A szolgáltatások időközbeni áremelkedése miatt, sajnos ez a megoldás sem tudta jelentősen csökkenteni postaköltségeinket. Az egyéb kiadások ésszerű mérséklésének köszönhető, hogy a Társaság a beszámolási időszak egyik évében sem zárt veszteséggel.

V. A leköszönő Igazgató Tanács ajánlásai az új Igazgató Tanács számára

Az Igazgató Tanács - értékelve az elmúlt hat esztendő munkájának tapasztalatait - az új Igazgató Tanács számára a következő ajánlásokat fogalmazza meg:
Segítse elő, hogy a Kriminológiai Közlemények folyamatosan megjelentethető legyen, és a történelmi értékeket mentő emlékkötetek kiadására is sor kerülhessen
Folytassa és tegye hatékonyabbá az együttműködést a szakmailag rokon területeken működő tudományos társaságokkal
Teremtsen anyagi alapot tudományos kutatási pályázatok kiírására, különösen a fiatal kollégák tudományos tevékenységének elősegítésére
Segítse elő a szakmai és a regionális szervezetek hatékony működését
Teremtsen anyagi alapot a közeljövőben várhatóan meginduló egységes kriminológiai doktori képzésben résztvevő doktorandus-hallgatók anyagi terheinek csökkentésére, dolgozza ki a Magyar Kriminológiai Társaság által nyújtandó ösztöndíj támogatási rendszer kereteit és feltételeit
Fejezze be a megindított nagyjelentőségű szakmai kezdeményezés, a Kriminológiai Szakbibliográfia kiadását
Tevékenyen járuljon hozzá, hogy a szakmai érdeklődési körbe eső főbb jogszabálytervezetek vitájára kerülhessen sor plénumain
Tegyen lépéseket arra, hogy a Társaság tudományos rendezvényeinek időpontja a vidéki tagtársaink számára is megfelelő legyen
Folytassa a kétévenként meghirdetett Országos Kriminológiai Vándorgyűlések hagyományát, és rendezze meg a III. Országos Kriminológiai Vándorgyűlést ‘A bűnmegelőzés regionális lehetőségei, különös tekintettel a leszakadó régiókra’ címmel.
Tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a hazai szaktudományos eredmények szélesebb nemzetközi körben is ismertté váljanak, s folytassa a Kriminológiai Közlemények idegen nyelvű kötetének kiadását előkészítő munkálatokat
fontolja meg a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény szerinti a Társaság közhasznú jogállása megszerzésének kezdeményezését
valósítsa meg az MKT 1998/99. évi tudományos tevékenységével kapcsolatos munkaterv-javaslatot.
Budapest, 1998. április 5.

Magyar Kriminológiai Társaság
Igazgató Tanács



Jóváhagyva: az Igazgató Tanács 1998. május 8-án megtartott ülésén